SHAGYA ARAB
Az arab ló az emberiség alkotta kultúrfajták legrégebbi képviselõje. Szinte mindegyik melegvérû lófajta nemesítõje. Az arab ló kialakulása i.e. 3000-tõl i.sz. VII. századig tartott. A Shagya arab a bábolnai ménesben létrehozott arab, mely elsõsorban a Monarchia utódállamaiban volt megtalálható. Ma már nagyobb létszámú állománya él Németországban, Svájcban, sõt Norvégiában is.
MEZÕHEGYESI FÉLVÉR
A mezõhegyesi állami ménesben két angol telivér mén alapította: Furioso sen (1836) és North Star sen (1844). Ez a fajta elsõsorban hátasló, de kocsiban való szolgálatra, könnyû mezõgazdasági munkára is egyaránt alkalmas. Tájkörzetei fõleg Szolnok és Csongrád megyében voltak. Jelenleg mintegy 500 kanca és 50 mén számítható ebbe a fajtába.
GIDRÁN
Ez a fajta ugyancsak Mezõhegyesen alakult ki. Alapítója Gidrán II. 1818-ban született Mezõhegyesen. A fajtára jellemzõ a "sárga" szín, a mezõhegyesi sárga ménesbõl alakult ki, ahol a múlt század második felétõl idõnként arab, majd nagymértékben angol telivér méneket használtak. Jelenlegi létszáma 100-150 kanca, a törzsménes Maróc-pusztán található a Pannon Agrártudományi Egyetem kezelésében. Magyarországon kívül a fajtát még Bulgáriában és Romániában tenyésztik.
KISBÉRI FÉLVÉR
A magyar félvér egyik hagyományos típusa. Nevét a kisbéri ménesrõl kapta, ahol angol telivér fajtájú mének alapították. Kifejezetten hátas, sportcélra alkalmas ló. Jellegzetes tájfajtái is kialakultak, a tolnatamási és szabolcsi tájfajták. 700-800 kanca és kb. 50 mén található az országban.
HUCUL
A "Kárpátok pónija", a tarpán egyenes leszármazottjának tudják. A múlt században nemesítették az arab fajtával, erre vall szép feje és elegáns formája. Rendkívül igénytelen, kitartó málhás-, hátas-, és igásló. Ma csak az Aggteleki Nemzeti Parkban van belõle néhány egyed.
LIPICAI
A fajta 1580-ban Lipicán (Lipizza) alapított udvari ménesbõl származik. A barokk udvari ló legkedveltebb típusa tulajdonképpen az Osztrák-Magyar Monarchia szülötte, kisebb létszámban a világ legkülönbözõbb tájaira is eljutott. A napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra (Mezõhegyes) mentik a törzsállományt (1801, 1819). 1875-ben Fogarasra - egy részét Bábolnán visszahagyva - majd 1961-ben jelenlegi helyére, Szilvásváradra kerül. A magyar fogatsport világviszonylatban is elismert eredményeinek egyik meghatározó sikerét ez a fajta biztosította
NÓNIUSZ
A fajtát alapító Nonius senior anglonormann fajtájú mén hadizsákmányként került a kincstár kezére. 1816-1822-ig a mezõhegyesi ménesben fedezett.A múlt század közepétõl a nóniusz fajtává alakult. A tenyésztés elõterébe a nehéz vértesló illetve hámos jelleget állították. Kialakult tájkörzetei: Makó vidéke, Bánát és a Hajdúság. Legértékesebb volt a Mezõhegyesi Ménesbirtok és Debrecen város tenyészete.
Fríz ló
|
Hihetetlenül hosszú sörény, koromfekete szín, hosszú bokaszőrök; az elülső lábak látványos, akciós mozgása - ilyen lovak nélkül egy nagyobb lovasbemutatót kár is lenne megrendezni… Mindemellett ezekből az állatokból a nyugalom és valami rendkívüli belső erő sugárzik, ha gyönyörű sötétbarna szemükbe nézünk - feltéve, ha kilátszik a pompás, hosszú sörény mögül! A bemutatókon szereplő lovasok kedvelik a ló színétől élesen elütő ruhadarabokat, így szívesen viselnek fehér, piros vagy aranyszínű lovaglóruhát. A nézőknek persze eláll a lélegzetük, amikor ezek a büszke lovak belépnek a manézsba: a cirkusz világában a tanulékony frízek közel hozzák egymáshoz a fiatalokat és öregeket, a szakembereket és a laikusokat is.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
